FőoldalA festetics családAz örökségHelyszínekX

Festetics Imre és a genetika tudománya

tud07.jpg

Festetics Imre, a Georgikon-alapító Festetics I. György testvére a kőszegi birtokán kezdett foglalkozni többek között juhok tenyésztésével is. Eközben többféle, az öröklődéssel kapcsolatos dolgot vett észre. Le is jegyezte ezeket a szabályszerűségeket, amelyeket egy német nyelvű lapban jelentett meg A természet genetikai törvényei címmel. Festetics Imre volt az, aki először használta a genetika szót a tudománytörténelemben. Sajnos munkája feledésbe merült, a dicsőséget mások szerezték meg, ám szerencsére mostanság újra elismerik tudományos munkáját.

Festetics Imre főként merinói juhokat tenyésztett, amelyek a legjobb minőségi gyapjút adták.

Melyik országból származnak a merinói juhok?

Válaszd ki a helyes megoldást!

a.) Portugáliából
b.) Spanyolországból
c.) Franciaországból

A helyes válasz:
b.) Spanyolországból

Néhány további érdekesség Festetics Imréről

  • Festetics III. Pál és Bossányi Julianna gyermekekén született Ságon 1764. december 2-án. Testvére volt többek között a Georgikon-alapító I. György és Julianna, aki Széchényi Ferenc felesége és Széchenyi István édesanyja lett.
  • Festetics Imre gyerekkorát főként Keszthelyen töltötte. A családi hagyományoknak megfelelően kitűnő nevelésben részesült.
  • Festetics Imre kőszegi uradalmán többek között juhok tenyésztésével, nemesítésével is foglalkozott.
  • Festetics Imre juhtenyésztő munkája során több dolgot figyelt meg. Tapasztalatait 1819 áprilisában jelentette meg az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című szaklapban. A németül megjelent tanulmányában a természet genetikai törvényeiről írt.
  • Ezek alapján kijelenthető, hogy Festetics Imre tekinthető az első szakembernek, aki a genetika szót használta, és nem William Bateson brit zoológus 1905-ben, ahogy azt a tudománytörténet tartja.
  • Festetics Imre 1819-ben megjelent cikkében több genetikai törvényszerűségre is rávilágított.
    Az a. pontban az öröklődés törvényszerűségét, a b. pontban azt a jellegzetességet, ami azt jelenti, hogy a szülők tulajdonságai a második utódnemzedékben jelennek meg, míg a c. pontban megfogalmazta a mutáció alapelvét.
  • Johann Gregor Mendel brünni szerzetes évtizedekkel később kísérletekkel megalapozva írta meg a ma is használt és ismert genetikai törvényeket. Összevetve Mendel és Festetics téziseit, sok a hasonlóság.
  • Festetics Imre által megsejtett, felismert és leírt tapasztalatok a feledésbe merültek.
  • Sokáig azonban nem hivatkoztak rá, mivel a gróf nem kísérletekkel és matematikai eredményekkel bizonyította be a genetikai törvényszerűségeket.
  • Szerencsére az elmúlt években többek között Szabó T. Attilának és dr. Poczai Péternek köszönhetően egyre többen ismerik meg Festetics Imre munkásságát.